A kockázatbecslés meghatározza a károsodás mértekét (súlyosságát) és bekövetkezésének valószínűségét. A kockázatbecslést minden egyes beazonosított veszélyre ki kell dolgozni. A kockázatbecslés során az is figyelembe vehető, hogy a sérülés egy vagy több személyt érint. A kockázatbecslés során az egyes azonosított veszélyekből bekövetkező kár legvalószínűbb súlyosságából származó kockázatot kell figyelembe venni, de azt a legnagyobb előre látható súlyossággal kell számításba venni még akkor is. ha bekövetkezésének a valószínűsége kicsi.

Jelen anyag segítséget nyújt a fürdők kockázatainak felméréséhez, a dokumentációk elkészítéséhez. A megnyitható és szerkeszthető mintákból azokat használjuk fel, melyek az értékelendő területre adaptálhatóak. Az anyag egy piktogramok nevű mappában tartalmazza a fürdőkre vonatkoztatható valamennyi jelet, piktogramot, melyek vektoros (wmf) formátumban találhatók meg és bármely MS Office (Word, Excel, PowerPoint) alkalmazásba bemásolhatók.

Figyelembe kell venni az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendeletet, mely a a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szól. A a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló korábbi 37/1996. (X. 18.) NM rendelet 2024. március 24-ig volt hatályban.

Kivonat a kormányrendeletből:

"1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden közhasználatú fürdőre, szaunára és gőzfürdőre, valamint ezek üzemeltetőire.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag halterápiás szolgáltatást nyújtó fürdőkre, a mesterséges fürdőtavakra, a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről és a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló rendeletben meghatározott természetes fürdővízre és természetes fürdőhelyre, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti nappali ellátást nyújtó intézményekre, valamint a 15–17. §-ban foglaltak kivételével a bármely fürdési célú szolgáltatási egységre, amely nem minősül közhasználatú fürdőnek (a továbbiakban: magánfürdő).

2. § E rendelet alkalmazásában

.......

7. fürdési célú létesítmény: azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe, továbbá a gőzfürdőhöz és szaunához kapcsolódó vizes létesítmények,

8. fürdőgyógyászati részleg: olyan, a gyógyfürdőhöz vagy a gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közhasználatú fürdőhöz – zárt vagy fedett téren keresztül megközelíthető módon – kapcsolódó részleg, ahol a gyógyfürdőhöz, gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közhasználatú fürdőhöz tartozó fürdési célú létesítmény, kezelőhelyiség és az ezekhez rendelt kiszolgálóhelyiség található,

9. fürdőüzemi gépész: vízgépész, fürdőüzemi gépész, vízvisszaforgatóberendezés-kezelő, valamint azon műszaki személyzet gyűjtőelnevezése, aki a közhasználatú fürdő vízellátási, vízkezelési technológiájának ellenőrzésében, szabályozásában munkaköri feladatkörén belül, napi szinten részt vesz,

10. fürdővíz: a fürdési célú létesítményekben fürdési célra tartott vagy fürdési célra használt víz,

11. gyógyfürdő: az a közhasználatú fürdő, amely a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet szerint a természetes gyógyfürdő megnevezés használatára jogosult,

12. gyógyhatású víz: a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert természetes ásványvízből, hőmérséklet-beállítás céljából legfeljebb 30% egyéb, a 6. § szerinti vízzel való keverés vagy vízkezelés során előállított víz, amelynek összetétele a felhasználás helyén is kielégíti a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet természetes ásványvízzé történő minősítés kritériumait, és a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján igazolt gyógyhatással rendelkezik,

13. gyógymedence: a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel működtetett olyan fürdési célú létesítmény, amelyben a víz fizikai és kémiai tulajdonságait hasznosító gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak,

14. gyógyászati célú medence: melegített közműhálózati vízzel vagy termálvízzel vagy a természetes gyógytényezőkről szóló kormányrendelet alapján elismert természetes ásványvízzel üzemelő, fürdési célú létesítmény, amelyben elsősorban gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak,

15. halterápia: olyan testkezelési eljárás, mely során az erre a célra alkalmazott piros szívogató márna (Gara rufa) fajba tartozó doktorhalak az elhalt hámsejteket lecsipegetik a kezelt testfelület felszínéről,

16. használt fürdővíz: a fürdési célú létesítményből a szűrő-forgató berendezéshez vezetett víz és a töltő-ürítő rendszerben működő fürdési célú létesítményekből a csatornába, közvetlenül felszíni vízbe vagy közműpótló berendezésbe vezetett víz,

8. § (1) Közhasználatú fürdőt olyan természetes vagy jogi személy üzemeltethet, aki megfelel a 4. mellékletben meghatározott képesítési feltételeknek, vagy az alkalmazottai vonatkozásában biztosítja azokat.

(2) A közhasználatú fürdő üzemeltetője egészségügyi és biztonsági szempontból is felelős a fürdő üzemeltetéséért.

(3) A közhasználatú fürdő üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározottak szerint kockázatértékelési eljárást folytat le, amelyről írásos kockázatértékelési dokumentumot készít, amelyet évente felülvizsgál és aktualizál. A kockázatértékelési dokumentum meglétét és tartalmát az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi a közegészségügyi-technológiai szabályzat megfelelőségének jóváhagyására irányuló eljárással együtt.

3. melléklet az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

1. Kockázatértékelés közhasználatú fürdőben

1.1. A kockázatértékelés célja, hogy a közhasználatú fürdő üzemeltetője a közhasználatú fürdő esetében azonosítani tudja a fürdőzőkre vonatkozó legfontosabb mikrobiológiai, fizikai és kémiai kockázati tényezőket, és kidolgozza a jogszabályi előírások és műszaki szabályozások, szabványok figyelembevételével a fürdőzők védelmében szükséges kezelési tervet. A kockázatértékelési dokumentum a közegészségügyi-technológia szabályzat részét is képezheti. 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdő kockázatértékelésének tartalmát az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabvány tartalmazza. 2/b és 3-as típusú közhasználatú fürdők egyszerűsített kockázatértékelését az NNGYK által kidolgozott módszertani útmutató alapján kell elvégezni. A munkavállalókra vonatkozó előírásokat és a munkavállalókra vonatkozó kockázatértékelés elkészítését a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.

1.2. A közhasználatú fürdő üzemeltetőjének felelőssége:

1.2.1. az üzemeléssel kapcsolatos kockázatok meghatározása,

1.2.2. a dolgozókat és a fürdőzőket érő expozíció megelőzése vagy kezelése,

1.2.3. a kockázatkezelő intézkedések fenntartása, felülvizsgálata, értékelése,

1.2.4. a kockázati tényezők monitorozása,

1.2.5. dolgozók és a fürdőzők tájékoztatása a fennálló kockázatokról és az azok kezelésére meghozott intézkedésekről,

1.2.6. a dolgozók megfelelő képzésben részesítése a kockázatcsökkentő intézkedések kivitelezésére, továbbá

1.2.7. intézkedési terv elkészítése és ennek alapján dolgozók képzése a balesetek, haváriák és egyéb nem várt események esetére.

1.3. A munkavédelemről szóló törvény szerinti kockázatértékelés kivételével a kockázatértékelést elkészítheti a közhasználatú fürdő üzemeltetője, ezzel megbízott alkalmazottja vagy egy külső tanácsadó.

1.4. A kockázatértékelés során figyelembe veendő általános tényezők:

1.4.1. tápvíz eredete,

1.4.2. lehetséges szennyező források,

1.4.3. üzemelési körülmények,

1.4.4. a fürdővendégek és személyzet létszáma,

1.4.5. az üzemszerűen használt kockázatcsökkentő módszerek, melyet a fertőtlenítőszerektől a védőfelszerelésig szükséges értelmezni,

1.4.6. előrelátható, de nem üzemszerű események,

1.4.7. specifikus tényezők: felhasznált anyagok, kialakítás, vízkezelési program.

1.5. A kockázatértékelés tartalmi követelményei:

1.5.1. írott és elektronikus kockázatértékelés az adott helyszínen várható valamennyi fizikai, kémiai és fertőzési kockázatra kiterjedően, a veszélyforrások, a megelőző és monitoring tevékenységek, valamint az intézkedések,

1.5.2. a fürdő és a benne található fürdési célú létesítmények naprakész vázlata teljes vízkezelő rendszer, puffer tartály, vegyszeradagoló feltüntetésével,

1.5.3. üzemeltetés általános menetére vonatkozó előírások,

1.5.4. kijelölt vizsgálati pontok megléte, a vizsgálati spektrum és gyakoriság rögzítése,

1.5.5. felhasznált anyagokra és a kialakításra vonatkozó információk (bakteriális növekedést nem támogatóak, korrózióállóak-e a felhasznált anyagok, minden részében tisztítható, fertőtleníthető-e a kialakítás, megfelelő-e a hidraulika),

1.5.6. üzemelés módja időszakos vagy állandó típusú,

1.5.7. vízkezelés részletes leírása, vegyszeradagolásra, visszamosatásra vonatkozó előírások, az előirányzott maradék vegyszer kezelése,

1.5.8. határérték-túllépés esetén alkalmazandó beavatkozások,

1.5.9. takarítási és fertőtlenítési utasítások leírása,

1.5.10. monitoring eredmények szerepeltetése, trendelemzésre alkalmas módon. "

1. Fürdő üzemeltetés kockázatai

2. Medence használók kockázatai

3. Mobil medencetartozékok kockázatai

4. Helyhez kötött medencetartozékok kockázatai

5. Szerkezet, épület, medence kialakítás kockázatai

6. Műszaki rendszer kockázatai

7. időjárási körülmények kockázatai

8. Élményelemek kockázatai

9. Wellness üzemeltetési szabályzat

10. Kockázatértékelés közhasznú fürdőben

11. kockázatbecslés

12. Baleseti bejelentő-lap minta

13. Közhasznú fürdők higiéniai és biztonsági előírásai

Egyéb

1. Elsősegély útmutató (OMFI kiadvány, 2009)

2. Fürdők üzemeltetése (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi kar, kiadványa, 2021)